Eltelt egy kis idő az utolsó jelentkezésem óta, ami nem annak tudható be, hogy a sok program mellett nem jut időm erre, hanem ellenkezőleg, az elmúlt 2 hét viszonylag eseménymentesen telt.

http://szovicc.blog.hu/

:D

Még nem sikerült bejutni a Downtownba, most úgy néz ki csütörtökön jön el a napja.
Tegnap újfent étterembe mentünk, amely a Vörös Homár nevet viselte, a cézársaláta csirkedarabkáin kívül csak tengeri állatokat szolgáltak fel. Elég tetemes adagokat mérnek, de itt tényleg minden nagyobb. Az autók, a székek, a csocsóasztal, az áruházak (Walmart, ott is voltunk), a ruhák (M-esből is alig van, nemhogy S), az autóutak, de még a piszoár is.
Az emberek is nagyobbak.
Hamár az utakat emítettem, érdekes a közlekedés, de nem megszokhatatlan. Az utak nincsenek nagyon kitáblázva, ami működő GPS esetén nem olyan nagy baj, hacsak nem válik szét négyfelé a 7 sávos út, amin éppen mész. Olyankor pár másodpercig mindenki azon töri a kobakját, hogy merre, majd a GPS bemondja, hogy "útvonal újrakalkulálása". HA működik a GPS.
Itt nincs jobbkézszabály. Az megy először, aki elsőként állt meg a STOP-nál. Példa: előttem megy valaki, megáll, de mielőtt beállok mögé, balról jön egy másik, aki előbb ér a vonalhoz. Először elmegy az előttem álló, majd a balra lévő, utána én. Egyszerű, nem?
Jobbra szinte mindig el tudsz kanyarodni, többnyire még a lámpa előtt van egy kanyarodósáv kiépítve.
Előzni minden irányból lehet, figyelni kell a tükröket, ennek megfelelően nem meglepő, hogy highwayen, motorwayen mindkét oldalról lehet gyorsítósáv.
Amúgy elég figyelmesen vezetnek, senki nem siet sehova, előzékenyek, ha látják, hogy kicsit össze vagy zavarodva egy nagyobb kereszteződésben.
Meleg van, pedig most még a szél is rendesen fúj, a páratartalom elég magas, néha a levegővétel is meglepően nehéz.
A büfében ebédre tulajdonképpen csak hamburgereket és barbecuekat lehet enni + salátát. Finomak, de mégiscsak egysíkú. Lehet felszedek 2-3 kg-ot csak ez alatt a hét alatt.
A Dr. Pepper viszont jobb, mint amire emlékeztem.

Hi! How are you doin'?
Folyamatosan ezt hallom mindenkitől és mi is meg lettünk kérve, hogy használjuk ezt a remek szófordulatot, nade ugorjunk vissza az elejére.
Vasárnap reggel taxiba pattantam és kimentem a Ferihegy 2A-ra, ahonnan a Lufthansa volt olyan szíves és elvitt Frankfurtba, majd onnan egy szép nagy géppel (Airbius A340-300) tovább Dallasba, igaz ugyan, hogy nem a megszokott útvonalon. Az oka egészen egyszerű: az izlandi hamu elég nagy területet lefed Európa nyugat-délnyugati részén, így észak felé kerültünk, és mivel minden tengerentúli járat egyetlen légifolyosóra volt irányítva elég komoly dugó alakult ki, ennek következtében eleve 2-3 órás késéssel tudtunk csak felszállni. Maga az út is hosszabb volt 2 órával, mert nem akármilyen kerülőt tettünk, felmentünk egy darabon a norvég partok mentén, északról megkerültük Izlandot, majd Grönland felett elhaladva rákanyarodtunk Kanadára és úgy irány Dallas.
Autóbérlés, gyors visszaszokás automata sebváltóra, irány a szálloda. De hoppá, az előttünk menő még átment egy zöldön, mi már pirosat kaptunk, elvesztettük egymást, ebben a pillanatban leszakadt egy iszonyatos eső, látási távolság mimnimalizálva, a GPS-ről kiderült, hogy nem működik, térképünk nincs... Majdnem egy óránkba telt, mire megtaláltuk a szállót, teszem hozzá, elvileg kb. 15 perces útnak kellett volan lennie. Nagyon nem lőttünk mellé, mert 3 embert kérdeztünk meg, mindegyik azt mondta, hogy kb. öt percre van, végül a 3. felajánlotta, hogy elkísér minket, úgyhogy este 11kor sikerült bejelentkeznem a szállodába és 41 óra ébrenlét után (a repülőn nem igazán ment az alvás) eldőltem, mint egy hulla.
Álltólag Texas állam mottója a barátságosság, amiben lehet valami, mert tényleg mindenki mosolyog, köszön, akkor is ha nem ismer.
Délután kicsit kiszabadultunk a városba, illetve valami hatalmas bevásárlóközpontba, a belvárosba holnap megyünk várhatóan. Tényleg óriási volt az az épület, kb a budaörsi Auchant szorozzátok fel 10-12-vel. Everything is bigger in Texas, tartja a mondás, lássuk be, van alapja.
Bárki megmondhatja rólam, hogy nem vagyok egy autómániás, de itt azért van mit nézni. Csudaszép járgányok suhannak a flaszteron, ami szintén nem az általunk megszokott, sokkal világosabb színű, mint a hazai, viszont minőségre egyáltalán nem jobb , rettenetesen göröngyös, a lengéscsillaptó folyamatosan dolgozik.
Este lazításképpen elmentünk egy steakhouseba, grillezett csirkemellett ettem steakkrumplival és kókuszba forgatott rántott rákollót. Ajánlom mindenki figyelmébe. Finom sörük van, elég keserű, viszont nem igazán szénsavas, de rendben van, jól csúszik.

Képeket majd csak későb tudok felrakni, mert most már elég késő van és nem állok neki a 3 megás képeket átkonvertálgatni kisebbe, de lesznek, ígérem.
Folyt. köv.

(Amúgy Texas az egyetlen állam, amelyiknek a zászlaja egyforma magasan lehet a nemzeti lobogóval, mert régen Texas önálló ország volt, és kérésre csatlakozott az USA alakuló szövetségéhez. Amúgy máig nagy a haverság Mexikóval, ez sok helyen látszik.)

28-as villamos, Sörgyár megállóhely, Budapest, nyárelő, egy átlagos csütörtök, este fél 11. Pár perc várakozás, a sárga fémdoboz begördül. Felszállok. Átlagos éjszakai arcok, páran alszanak, páran még próbálják legyőzni a bor gőzét. A bor nyer. 15 megálló hazáig, néptelen, kivilágítatlan környékek, az ember ehhez is hozzászokik. Egy fazon ül le mögém a sorok közötti folyosó túloldalán. Magyaráz. Italmérésből jöhet.
...a jogászok. Anyám is mondta. Hogy a jogászok...
A villamos megállóhoz ér.
Az előtte lévő ülésre pár fehér lapot dob, majd elkezd rajzolni.
...nem rossz, de meg kellene olajozni. A hangszálait...
...Mehetünk!...(felzúg a csengő, ajtócsukódás, indulunk)
Rajzol tovább, egyelőre nem derül ki mi lesz belőle.
...ügyvédek? haha. Ciceró. Ő tudja...
Nem szakadt; fiatalos sportcipő, farmer, divatos ing, svájcisapka. Passzol.
...viszont az Örömóda. Az szól, az szép...
50 lehet. Beesett arc, majdnem hátközépig érő, hullámos, szőke haj.
...a jogászok, maga jogász? (Felém bök a ceruzájával, fejemmel intek: nem)
Újabb megálló. Utascsere.
...nem verekszem most. Most rajzolok...Mehetünk!
A villamos engedelmeskedik.
Feláll, előrébb megy, leül egy csendes szakmunkás mellé.
...Te kiben hiszel? Én magamban hiszek, te kiben hiszel?....
Kezet fognak, most látják egymást először.
...Iszunk egy sört?...
...Hol?...így a szaki.
...Mindjárt, meddig mész?...
...Teleki tér...
...Jó, meghívlak, van pénzem...(barátságosan összeütik az öklüket)
Új papír, elkezdi rajzolni frissen szerzett barátját.
Végül eljönnek a Blaháig, sör ott is van.
Megszólít. Mosolygok, kezet fogunk.
...Jogász vagy?...
...Nem...
...De én ismerlek, mindenkit megismerek, te intelligens vagy. Látom a szemedben...(2 arasznyira az arcomtól)
...Igyekszem...
Visszafordul az új cimborájához.
...Tudod kinek dolgozik az idő? A művészeknek...
...Jó éjszakát! Igyatok egyet a nevemben is...mondom.
...Ha Prágában jársz, akkor a Martin pincében egy sörre meghívlak. Bemész, baloldalt az első box. Prága. Ne felejtsd!...
Biccentek, újra elköszönök, ők is intenek.
...gyere kaktusz, iszunk egy sört...kísér hazáig az utolsó mondat.

Valamiért azt gondolom, hogy minden szavát elhinném, ha elmesélné az életét.
Majd egyszer. Prágában.

Guten Tag meine Damen und Herren!

Megérkeztem Frankfurtba némi késéssel, kicsit kőröztünk a levegőben, illetve némileg erős szél fútt a német reptéren, imbolyogtunk is rendesen landolás előtt, de majdnem 1 órával többet tudtam aludni...:) valahogy indulás előtti este másfél órát sikerült hunynom, ami lássuk be, nem sok, cserébe kevés.
Nagy terepfelmérést még nem tartottam, majd hétvégén kicsit felfedezzük Frankfurtot, egyelőre egy kis apartmanban lakunk Niersteinben, kb. 40 km-re a várostól, szerencsére kéznél van egy bérelt autó, valószínűleg azonban nem sokáig, amint beljebb költözünk már a helyi bkv (fkv :P) lesz a preferált megoldás.
Tegnap megjöttek a főnökeink, vacsoráztunk egy jót, az argentin hátszínt csak ajánlani tudom :)
A melóról még sokat nem tudok mondani, az átállás miatt van egy kis káosz, holnap kezdődik elvileg a kőkemény SAP tanulás.
A Skype-ot egyelőre nem sikerült beüzemelni, ehhez valószínűleg IT-helpre lesz szükség, addig marad a blog. Ja és persze eleinte csak szöveges formában, fényképezőgépet ugyanis nem sikerült hoznom, de pótolom majd félúton.

Ja, nem hiszitek el, de sikerült pont egy borvidéken landolnunk, a sör itt nem annyira megy, a kocsmában könyvtárban még csak nem is korsóban adják a sört, 3dl-es a legnagyobb poharuk, de van amúgy 2dl-es is. Én itt botrányt szimatolok. Reméljük Frankfurt egy kicsit szerencsésebb fejlődésű ebből a szempontból.

UI: menjetek bogoz koncertre ápr. 15-én, azaz holnap, részletek jobbra a dobozban, a link alatt a bogozban (őőő)

Mint a napokban kiderült április havának 12. napján itthagyom kicsiny országunkat egy kis időre (hogy hova, azt még nem tudom) és noha elvileg viszonylag sűrűn haza tudok jönni - legalábbis ezt állították -, én mégiscsak meghívnám a tisztelt társaságot egyik nap egy kis házibulira ide hozzánk a Népszínház u. 16. szám alá, melyet mindannyian jól ismertek már.

Sör van (ha mégsincs, lesz) a jó hangulatot majd Ti hozzátok magatokkal.
Még nincs kitűzött napja, így a szerdai sörözésen szeretnék mindenkivel találkozni, hogy ezt megbeszélhessük.

Please stand by for further information!
 

Nahát megjöttem!

Jó volt! Jó volt a társaság, jó volt a szobabeosztás, jó időnk volt csupa napsütéssel, jó havunk volt, jó felszerelésem volt, jók voltak a pályák, jó sok alkoholt fogyasztottunk, jó élményekkel tértem haza,jól megnőtt a szakállam, jó volt minden, de minden, de minden.
Alant egy fotó, mely kiugró jókedvünkről tesz tanúbizonyságot, íme:

igen, az a jeti-szerű képződmény amott balről a második teremtményként én volnék; 3550 méterrel a tengerszint felett (tudjátok milyen nehéz síbakancsban ugrálni?)

Kedves kis emberek!

Ez itt a reklám helye egy nemes célért.
Csé, azaz Bogoz koncert lesz 2009.03.06-án a Hunnia kávézó/sörözőben este 9 órától, viszont az ülőhelyfoglalás miatt érdemes már korábban, úgy 8 óra magasságában megérkezni.

Zsolti jelezte részvételi szándékát, mely egyben azt is jelenti valószínűleg, hogy hamarabb érkezik a tett (vagy környéke) színhelyére némi alapozással fejbekólintva az estét és ezáltal emelve annak egyre tompuló fényeit. (Valami totális lealjasodásról is beszélt azt hiszem, de annak kivitelezését még nem erősítettem meg, noha nem is cáfoltam.)

Jertek tehát, jertek, bővebbet jobb oldalt a Barátaink dobozban találtok!

Csókolom!

Vörös, régről ismerős
csók fagy az arcomra,
A bőröm kapaszkodik még belé,
Amaz már menni készül.

A lány ki adta távolodik,
Zsebkendőt lenget búcsúzó keze,
Melyből hullik a közös napok
Minden foszló perce.
Egyszer még visszanéz,
Mosoly cseppen a homokba.

Rothadó csókokat hagy maga után
Én adtam neki milliószám,
És most mint tarka kígyó hagyja el
Fakuló, büszke bőrét.
A színeket felveszem, elteszem.

Kövessem-e?
Még áll rezzent testem,
Miközben a negyedik pohárért kiált
Fejét tenyerébe rejtve a szívem.
Csatlakozom hozzá.

A lelkem nem tágít
Velem poharazik majd ásít.
Csendesedik a fegyverzörgés
A holtpontról előrelendül a harc;
Noha csak emlék, babám
Mégis a legszebb maradsz.

...az emberi hülyeségnek nincs. Az alábbiak fényében mindenesetre én úgy gondolom.

Valószínűleg van köztetek olyan, aki ismeri a lenti honlapot:

http://fuckyeahgyakorikerdesek.tumblr.com/

nos, aki nem annak dióhéjban annyit, hogy egy amúgy olyan oldalnak a hülyeségre építő kivonatolt változata, mely akár egy jó oldal is lehetne információt/segítséget/tanácsot/útmutatást/bátorítást igénylő embereknek, ha nem lennének olyan sokan azok, akiket már nem tudsz jellemezni édes anyanyelveden, hogy mennyire ostobák

én tegnap este fedeztem fel az oldalt és hát mit mondjak, sírtam a röhögéstől, majdnem kiborultam a fotelból, egy palack másfélliternyi víz elfogyasztása ellenére is sivatagi show-t lehetett volna forgatni a könnycsatornámban. Az oldal továbbá szlengszótárnak sem utolsó.

Noha tőlem az ilyen távol áll, komolyra fordítom a szót, ugyanis emellett a jóemlékű rekeszizomlázam ellenére sem tudok csakúgy elmenni. A honlapra beíró kérdező júzerek elképesztő primitívségről, tapasztalatlanságról, a megfigyelőkészség hiányáról és butaságról tesznek tanúbizonyságot. Emellé általában még hihetetlen önbizalom vagy annak hiánya is párosul.
A kérdezők nagy része 20 év alatti, de leginkább talán a 13-17 éves korosztály képviselteti magát a honlapon és noha a legtöbb gyöngyszem a szex/párkapcsolat topicból kerül elő (így nem látom a többi témában felmerülő problémákat/kérdéseket), engem személy szerint megijeszt, hogy milyen (esetenként vélt) problémákkal foglalkoznak korunk fiataljai.
Hozzáteszem ugyanakkor, hogy ez nem feltétlenül az ő hibájuk, de felelősöket sem akarok keresni, nem ez a célom. Csupán azt boncolgatom, hogy vajon ezek a problémák már régen (értsd akár évtizedekkel korábban) is ilyen nagy számban és ilyen sok embernél jelentkeztek vagy ez egy modern betegség? Vagy egyszerűen csak az van, hogy amikor még nem volt ennyire nyitott a világ, akkor természetszerűleg mindenki olyan közösségekbe került és nőtt fel bennük, melyekben az érdeklődési kör, az intelligenciaszint, a hasonló szituációkra adott érzelmi reakció (etc.) mondhatni közös volt? Csupán annyi történt volna, hogy az internet megjelenésével bepillantást nyerhetünk (nagy nyeremény!) a számunkra teljesen idegen gondolkodásmódú és értékrendű emberek világába? Remélem csak az utóbbi, és nem globális elhülyülésről van szó, mert ha mégis úgy tényleg az utolsó nagy emberi cselekedet a Holdraszállás lesz.
Komolyan, atomot nekünk!
 

ezúttal más miatt kérek "fingers crossed" kezeket, holnap randira megyek ;)
ha lesz szokásos szerdai móka, akkor jelezném, hogy nem biztos, hogy tudok menni, de ettől függetlenül szervezzetek valamit nyugodtan, ha úgy jön ki a lépés akkor csatlakozom én is, esetleg megismerhetitek a leányzót is :))

a régóta tervezgetettt moziról is lehet szó, csak szóljatok és ott leszek/leszünk
csókolom!

11-én hétfőn interjúra megyek, szurkoljatok!

10 órától lehet összeszorítani a praclikat, köszi! :)

Hellohello,

hát eljött a 20 meg a fele, kezdjük is az idei évet valami rendhagyóval, amellett, hogy megköszönjük a házigazdáknak a jóltartást. Megköszönjük!
Ígéretemhez híven megírom hát a sokak által dícsért (ezért külön köszönet) kőrözött elkészítési metodikáját, ha követitek a roppant bonyolult utasításokat, akkor lesz nektek jó, íme!

Végy:
- fél kg juhtúrót
- 1/4 kg Rama kockamargarint
- egy 160 g-os tubus-os pirosaranyat (csemege jó lesz)
- 10 dkg juhtúrónként 1 ek. mustárt (no nem kell púposra, csak amúgy csapottan)
- 5 fej fokhagymát (nem girizd-gerezd, fej!) Fokhagymanyomót készíts elő!

Ha nem vagy nagy hagymás (értsd még akarsz azon a héten emberek közé menni, pláne randira), akkor elég lesz 3 is, menet közben úgyis rakhatsz még bele, kóstolgasd
Ha egyáltalán nem akarsz fokhagymát rakni bele, megteheted, de előre figyelmeztetlek, hogy ez szentségtörésnek minősül és mint olyan, retorziókkal jár, ezért meggondoladnó.

Nade hogy lesz ebből akármi?
úgy hogy összekevered, ééérteeem?
fogj egy habverőt és jól dolgozd el, krémesre, érdemes tényleg sokáig keverni, ne maradjanak csak mustárból/pirosaranyból álló köbfoltok

A tökéletességet, mint célt szem előtt lebegtetve felszolgálás előtt egy napig hűtőben hagyd érlelni, jobban összérnek az ízek, illetve ajánlott friss (esetleg még meleg) kenyérrel kínálni, úgy eteti magát igazán!!

Figyelem!! Fenti mennyiség kb. 10 fős buli alkalmával javallott, amennyiben mindenki éhes és eszik is belőle, de ha mégsem fogy el, akkor se csüggedj, szerencsére sokáig eláll.

Sok sikert hozzá!

Ugyanitt trabant eladó várjuk a nudlisaláta elkészítésének hogyanját és mikéntjét, továbbá fotókat és videókat a mulatságról!